Mit nevezünk őssejtnek?

Hungarian

Mit nevezünk őssejtnek?

Az emberi test több száz különböző, a mindennapi életünkhöz nélkülözhetetlen sejttípusból épül fel.  Ezen sejtek biztosítják testünk folyamatos működését, felelősek szívverésünkért, azért, hogy agyunk gondolkodik, vesénk megtisztítja vérünket, hogy lekopó bőrsejtjeink pótlódnak stb.  Az őssejtek egyedi feladata az összes különféle működő sejttípus előállítása. Az őssejtek felelősek az új sejtek képződéséért.  Az őssejtek osztódásukkor vagy saját magukat reprodukálják vagy egyéb sejttípusokká alakulnak.  Például a bőrben lévő őssejtek vagy további bőr őssejteket állíthatnak elő vagy a bőr valamilyen elkötelezett sejtjét, melynek már saját, jól meghatározott feladata van, mint például a melanin nevű pigment termelése.

Miért fontosak az őssejtek egészségünk megőrzésében?

Ha megsérülünk vagy megbetegszünk, sejtjeink is sérülnek vagy elpusztulnak.  Ilyen esetekben őssejtjeink aktiválódnak. Az őssejtek feladata sérült szöveteink helyreállítása és az életünk során természetesen is pusztuló sejtjeink pótlása.  Ily módon az őssejtek felelősek egészségünk megőrzéséért és korai öregedésünk megelőzéséért.  Az őssejtek olyanok, mint egy saját mikroszkopikus méretű orvoshadsereg.

Milyen típusú őssejtek vannak?

Az őssejteknek számos fajtája létezik.  A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy testünk minden szervének megvan a saját őssejt típusa.  Például vérünk sejtjeit a vér (vagy helyesebben vérképző) őssejtek hozzák létre.  Azonban vannak olyan őssejtek is, melyek csak egyedfejlődésünk legkoraibb szakaszában vannak jelen, a kutatók ezeket “embrionális őssejteknek” nevezik.  Az embrionális őssejtekkel kapcsolatos lelkesedés oka, hogy ezen sejtek természetes feladata testünk minden szervének és szövetének felépítése egyedfejlődésünk során.  Ez annyit jelent, hogy az embrionális őssejtek, ellentétben a felnőttekből származó őssejtekkel, alkalmasak lehetnek a több száz emberi sejttípus majdnem bármelyikének létrehozására.  Míg egy vérképző őssejt csak vérsejteket tud létrehozni, egy embrionális őssejt létrehozhat vér-, csont-, bőr-, vagy agysejteket (stb.) is. Ráadásul az embrionális őssejtek  veleszületett programja, hogy szöveteket, illetve akár egész szerveket is felépítsenek, ami a felnőttekből származó őssejtekre nem érvényes.  Ez tehát azt jelenti, hogy az embrionális őssejtek természetes adottságai jobbak a károsodott szervek helyreállítására.  Az embrionális őssejteket olyan, a mesterséges megtermékenyítési kezelés során laboratóriumi körülmények között (“lombikban”) létrehozott és fel nem használt, legfeljebb néhány napos embriókból nyerik, amelyeket egyébként csak kidobnának.

 

Mi az iPS vagy indukált pluripotens őssejt (induced Pluripotent Stem cell)?

 

A kutatók és orvosok várakozásai az “iPS”-nek nevezett új típusú őssejttel kapcsolatosan rendkívül nagyok.  Ennek oka, hogy az iPS sejtek majdnem minden olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amivel az embrionális őssejtek, de nem embrióból nyerik őket, így  az iPS sejtekkel kapcsolatban nem merülnek fel etikai aggályok.  Ráadásul az iPS sejteket a beteg saját, nem-őssejtjeiből állítják elő, ezáltal azok immunológiai eredetű kilökődési reakció veszélye nélkül beültethetők, aminek kialakulási esélye egyébként minden őssejttranszplantáció esetén jelentős.

 

Mit hozhat a jövő és hogyan változtathatják meg az őssejtek az orvosi kezeléseket?

 

Mivel az őssejtek feladata a beteg vagy elöregedett sejtek pótlása, a kutatókban természetes módon felmerült az a gondolat, hogy az őssejteket felhasználják a legkülönfélébb betegségek kezeléséhez.  Az elgondolás alapja, hogy a betegeknek őssejteket vagy őssejtekből előállított elkötelezett sejteket adva kihasználhatjuk azok természetes gyógyító képességét a beteg egészségének helyreállítására.  Például egy szívinfarktuson átesett betegnek kezelésként őssejteket adva célunk annak elérése, hogy az átültetett őssejtek helyreállítsák a károsodott szívet.  A mindannyiunkban jelenlévő természetes őssejtpopuláció képessége a károsodások kijavítására korlátozott.  A korábbi, szívre vonatkozó példához visszatérve, a szív saját őssejtjei nem képesek a szívinfarktus által okozott jelentős károsodás kijavítására, de több millió őssejt bejuttatása sokkal jelentősebb hatást eredményezhet.  Azaz a betegeknek adott őssejtekkel szervezetük gyógyítóképességét próbáljuk növelni a korlátozott számban természetesen is jelenlévő őssejtek kapacitása fölé.  Azonban mielőtt az őssejtekkel végzett kezelések szélesebb körben alkalmazásra kerülhetnek néhány probléma még megoldásra vár.  Az egyik ilyen a biztonság, az őssejt terápia ugyanis esetlegesen daganatok kialakulásához vezethet, a másik az átültetett sejtek immunreakción alapuló kilökődése.  Ennek ellenére valószínűnek látszik, hogy az őssejtek át fogják alakítani az orvostudományt és talán már egy-két évtizeden belül legtöbbünk ismerni fog valakit, ideértve esetleg saját magunkat is, aki már átesett őssejt beültetésen.  Az őssejt terápia alkalmas lehet a legtöbb, az emberiséget leginkább súlytó betegség, így a daganatos betegségek, különböző szívbetegségek, a Parkinson kór, a sclerosis multiplex, a szélütés, a Huntington betegség vagy a gerincvelő sérülés és még sok más betegség kezelésére is.

 

Milyen őssejt alapú kezelések érhetőek el jelenleg és miért javasolja a legtöbb orvos ezek óvatos, csak végső esetben történő megfontolását?

 

Jelenleg csak néhány tudományosan bizonyítottan biztonságos és hatásos őssejt beültetéssel járó kezelés érhető el.  A legjobb példa a csontvelő átültetése.  Azonban számos bizonyítatlan őssejt terápiát reklámoznak és ajánlanak világszerte.  Ezen kezelések gyakran kerülnek a média figyelmének középpontjába, elsősorban akkor ha hírességek, például sportolók részesülnek ilyen kezelésekben.  Az őssejtkutatás területén dolgozó orvosok és kutatók általában óvatosságra intik a betegeket az ilyen terápiákkal kapcsolatban, mivel nem tisztázott, hogy ezek valóban hatékonyak és biztonságosak-e.  Halálesetek is történtek ilyen kezelések következtében.  Ha valaki egy gyógyíthatatlan állapottal vagy betegséggel áll szemben természetesen minden lehetőséget fontos figyelembe venni, de mindenképpen azt ajánljuk, hogy ilyen kezelést csak végső esetben vegyen fontolóra és előtte feltétlenül konzultáljon kezelőorvosával.